Gyöngyös város sporttörténete
Gyöngyös város sporttörténete
A város és annak lakói életében a sport mindig is fontos szerepet töltött be. A gyöngyösiek körében a testgyakorlás különböző formái például labdarúgás, birkózás, ökölvívás, tenisz, atlétika már az évszázad elején is folyamatosan jelen voltak és napjainkban is megtalálhatók. A teljesség igénye nélkül tekintsünk vissza, hogy az elmúlt másfél században milyen is volt Gyöngyös sportélete:
1870-1880. Lóversenyek a városban állomásozó Huszárok részvételével.
1860. Testnevelés bevezetése az iskolai oktatásban.
1870. Magyar Athleticai Club távgyaloglóversenyt rendez Budapest-Gyöngyös-Kápolna-Parád útvonalon.
1881. Mátra Egylet megalakulása, mely a természetjárással foglalkozott.
1881. Hanák Kolos megalakítja a Gyöngyösi Korcsolyázó Egyletet – Papkertben megépítik korcsolyapályájukat – sport mellett jégünnepélyeknek helyszíne.
1886-1887. Hanák Kolos helyi ügyvéd megalakítja Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztályaként a turista egyletet – ezt követően épültek ki az első jelzett turista útvonalak, majd megindultak az első csoportos túrák.
1892. Megnyitotta kapuit a Mátrafüredi friss vizű uszoda.
1906. Megalakul Gyöngyösi Testgyakorlók Egyesülete – célja tagoknak alkalmat biztosítani testgyakorláshoz, versenyzéshez.
1911. Gyöngyösi Testgyakorlók Egyesülete átalakul Gyöngyösi Atlétikai Club néven működik tovább, s már volt atlétikai, torna, vívó, céllövészeti és ún. labdajátékok osztálya is.
1917. GYAK újjászervezése – női sportolók is lehettek egyesületi tagok.
1918. Megalakul a női tornaszakosztály GYAK égisze alatt.
1924. Megalakul Gyöngyösi Kereskedelmi Kör Sport Osztálya – GYKSE.
1924. Magyarországon Gyöngyösön rendeztek elsőként nemzetközi labdarúgó mérkőzést.
1925. Megnyitotta kapuit a Gyöngyös Városi Strandfürdő.
1927. Sporttelephez jut a GYAK melyen labdarúgó és futópálya, valamint hat darab teniszpálya kerül kialakítása az Országos Testnevelési Tanács támogatásával tribünt is építettek.
1928. Megalakul Gyöngyösi Úszók Egyesülete
1929. Észak-magyarországi kerületi bajnokságon második helyre került a GYAK labdarúgó csapata.
1930. Megalakult a Gyöngyösi Vívó és Tenisz Club célja a vívó és tenisz sportágnak a városban történő népszerűsítése volt.
1930. Gyöngyösi Polgári Lövészegylet 1930-ban alakult, célja a céllövősport iránti érdeklődés felkeltése.
1931. Postás Sport Egyesület Helyi Csoportja céllövősport további népszerűsítése.
1931. Mátraházi síugrósánc avatása.
1931. Dr. Puky Árpád polgármester biztatásával létrehozzák a Pipis-hegyen a sportrepülőteret.
1933. Sakk országos csapatbajnokságban az élvonalban szerepeltek a sportág helyi képviselői.
1935. Kömlei Károly 1500 m-es síkfutásban országos vidékbajnokságot nyert.
1940. Létrehozzák a nemzeti bajnokság rendszerét – az NB III. Mátra osztályában a GYAK lejátszotta első mérkőzését.
1940. Vízilabda is felkerül a gyöngyösi sportok listájára.
Sajnos a sportágak további fejlődését a II. világháború megállította, és csak az 1950-es évek elején lendült fel ismét a sport városunkban. A szocializmus éveiben az állam és a helyi tanácsok nagy figyelmet fordítottak a sportra. Sorra alakultak az egyesületek, amelynek támogatása különböző cégeknek, vállalatoknak, szervezeteknek kötelező feladat volt. A magyar élsport ezekben az években kiemelkedő eredményeket produkált a nyári olimpiai játékokon (London, Helsinki, Melbourne, Róma, Tokió, Mexikóváros stb.).
Gyöngyös városában a legnépszerűbb a legnagyobb tömegeket – utánpótlás és felnőtt korosztályban is – a labdarúgás vonzotta. Volt olyan időszak, amikor a településnek több nagypályás labdarúgó csapata volt (GYAK, Bányász, Építők, Izzó, Zalka). A csúcspontot a 70-es évek jelentették, amikor a „Szpari” bajnoki mérkőzésein, kupatalálkozóin akár hat-hétezer ember is szurkolt. Ekkor a város klubja közel került az NB I-es szerepléshez is. Gyakran látogatott első osztályú csapat is Gyöngyösre. Az utánpótlás is hasonlóan jó eredményeket tudott felmutatni.
Ezekben az években rakták le a legnagyobb, legszélesebb tömegeket megmozgató városi kispályás labdarúgás alapjait. A bajnokságokban 7-800 fiatal és senior korú sportkedvelő amatőr játszott az I., II., III., IV. osztályban szerepelve. Ugyancsak a település hírnevét öregbítette a kézilabdasport is. Az 50-es évek elején Gallai István testnevelő irányításával még nagypályán, majd a jelenlegi szabályok szerinti pályán több jó csapat is volt Gyöngyösön (Zalka SE NB II., Vasas Izzó NB II., majd NB I/B., illetve a KAEV, AKÖV, FMGT, Főiskola). A kézilabdasportnak széles bázist biztosítottak a középiskolák (MTH, 214-es SZMK, Vak Bottyán, Mezőgazdasági SZKI, Berze Gimnázium, Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, majd Főiskola), akik kiváló eredményeket értek el a különböző korosztályos versenyeken. A harmadik legnépszerűbb labdajátékban, a röplabdában NB II-es csapata volt a városnak a Mezőgép támogatásával.
A gyöngyösi sport kiemelkedő eredményeiből kivették a részüket a helyi honvédségre épülő Honvéd Zalka SE ökölvívói is. Felnőtt magyar csapatbajnoki címet szereztek az MTK, Dózsa, Honvéd előtt. Egyéni küzdelmekben is válogatottak, olimpikon (Tóth István Tokió 9. hely), magyar bajnokok és bajnoki helyezések jellemezték a helyi bokszsportot (Bánhegyi, Klenovics, Pampuk, Simon, Vanó, Tóth, Holló, Himmer, Keresztes, Forró, Mincsik, Juhász, Fisher, Bukó).
A küzdősportok közül a birkózás is népszerű volt a városban. Szőke Miklós edző kezei alól sorra kerültek ki a tehetséges sportolók, akik számtalan korosztályos vidék- és magyar bajnoki helyezést értek el, válogatottak lettek (Szakkai Attila, Kacsi Lajos) és szerepeltek eredményesen világversenyeken (Szakkai Attila).
Az atlétikában főleg Kömlei Károly testnevelő tanárnak, edzőnek, de sok más testnevelő tanárnak is köszönhetően, jó eredményeket értek el a város sportolói a különböző korosztályos, szakmai, vidék bajnoki és magyar bajnoki versenyeken. A legkiemelkedőbb eredményt a Gyöngyösről induló Kiss Antal érte el, aki tizenegyszer volt válogatott és a mexikói olimpián ezüstérmet szerzett 50 km-es gyaloglásban.
Kimagasló eredményeket más sportágak is felmutattak. Így például úszásban sok vidék bajnoki, magyar bajnoki helyezést értek el a település sportolói. Ezek közül kiemelkedett Csépe Gabriella eredménye, aki szerepelt a szöuli, barcelónai olimpián is mellúszásban.
Ugyancsak ezekben az években alapozta meg kiemelkedő eredményeit, hazai és nemzetközi sikereit a gyöngyösi búvárúszó társadalom.
A legeredményesebb sportágak között kell említeni a téli sportokat. A Mátrában található pályáknak és az akkor még jó hóviszonyoknak köszönhetően kiváló eredményeket mutattak fel sportolóink a sí sportágban (Kékesi Sas, Zalka, Vasutas), valamint a sífutásban és a biatlonban (Zalka SE, Vasutas). Számtalan magyar bajnoki cím és helyezés, kiváló korosztályos nemzetközi (IBV) eredmények jellemezték őket.
Szintén számolatlanul hozták a bajnoki és nemzetközi eredményeket (EB) a város sportlövői a Vasutas és VAMAV színeiben.
A településen fentieken túl jelentős számban sportoltak egyéni és csapatküzdelmekben – és értek el országosan is számottevő eredményeket – a teniszezők, az asztaliteniszezők, a tekézők, a karatésok, a vitorlázó repülők, a sárkányrepülők (EB volt Gyöngyösön), a modellezők, a tájékozódási futók és a vízilabdázók.
A városban az 50-es évektől sorra épültek a különböző kis- és nagyméretű szabadtéri pályák, sporttelepek (Zalka, Vasutas, Energia sporttelepek, MTH Batthyány téri sportcentruma). A 60-as, de főleg a 70-es, 80-as években épült általános iskolákhoz mindenhol tornatermek és szabadtéri sportpályák (VI, V, III, IV-es iskolák), vagy sportcsarnok és tanuszoda (VII-es iskola) épültek. Az új középiskolák (Vak Bottyán, Erdészeti, József Attila SZKI) szintén tornatermekkel és sportpályákkal együtt épültek meg. Később a Kereskedelmi Szakközépiskolának is épült tornaterme a Batthyány téren, ahogy a Főiskola is korszerű tornacsarnokot és szabadtéri pályát kapott. Ezekben az években létesültek lövészpályáink (Vasutas, Zalka), valamint a téli sportokat kiszolgáló biatlonpályák, műanyag síugrósánc, vagy az Energia pályán a futófolyosó, és a GYAK sporttelepen a tekepálya is.
A rendszerváltozás éveiben tizennégy sportegyesület létezett a településen, közülük a Gyöngyösi Sport Egyesület volt a meghatározó, tagjainak száma 2524 fő volt. A sportolók az atlétika-, úszó-, labdarúgó-, birkózó, röplabda-, természetjáró- és teniszszakosztályokban tevékenykedtek. 1995-ben az egyesületek, klubok száma 28-ra – pl. Mátra Sportegyesület (1990), GYÖTRI Gyöngyösi Triatlon, Atlétika és Szabadidősport Klub (1990), Kék-S Kulturális és Sportegyesület (1991), Energia Sport Club (1992), Mátra Karate-do Sportegyesület (1993), Gyöngyösi Farkasok Rögbi Klub (1993), Parafa Úszóklub (1994), Gyöngyösi Röplabda Sportegyesület (1995), 1992-ben sajnos megszűnt a rendkívül eredményes ökölvívó-szakosztály a Gyöngyösi Honvéd Zalka SE-ben. A 2000-es években is gazdagodott a sportegyesületek köre, így pl.: Gyöngyösi Lovas Klub (2000), Gyöngyösi Tájfutó Klub (2000), Gyöngyösi Alligátorok Vízilabda Club (2001), Gyöngy Tenisz és Sí Club (2003), Second Wind Mátrafüredi Közhasznú Sportegyesület (2004), Mátrai Betyárok Kerékpáros Sport Egyesület (2007), Nehézatlétikai Boksz Klub (2011) és természetesen napjainkban is alakulnak sportszervezetek
A rendszerváltás után több sportágban is nagyon eredményes munka folyt. A legjobb hazai és nemzetközi eredményeket a Mátrai Erőmű által finanszírozott búvárúszók érték el. Munkájukat országos bajnokok, bajnoki helyezettek, EB, VB és világkupa győzelmek, helyezések jellemzi.
2023-ban az Eb-on 8 egyéni és 1 váltó arany fűződik Mozsár Alex, Pernyész Dorottya és Kiss Nándor nevéhez. Junior VB-n 3., 4., 5. helyezett lett Fügedi Réka, Varnyú Anna, Kovács Megyer. Világkupán 13 arany és 4 ezüst az egyesületi mérleg. Magyar Bajnokságokon 39 arany, 25 ezüst és 25 bronzérem született.
A másik vizes sportban – az úszásban is – tiszteletreméltó sikerek születtek. Országos- és vidékbajnoki címek, helyezések, jó korosztályos eredmények jellemezték a gyöngyösi úszósportot. A sportolók közül kiemelkedett Csépe Gabriella, aki 1992-ben a barcelonai olimpián 6. helyet szerzett 200 m-es mellúszásban és 9. helyet a 100 m-es mellúszásban. Napjainkban a gyöngyösi úszás csak az utánpótlássportban versenyez. Korábban Szucsik Bence, 2022-ig Magda Boldizsár nyert több számban is országos bajnoki címe, illetve szerepelt kimagaslóan nemzetközi versenyeken. Ifjúsági Európa Bajnokságon 2022-ben csapatban aranyérmes lett, Ifjúsági VB-ről szintén aranyéremmel tért haza. 2023-tól a BVSC–ben folytatta pályafutását. Sok eredményes, jól szereplő fiatal versenyző található városunkban, pl. a serdülő Boári Benett, a gyermek Ozsváth Gábor, akik országos korosztályos versenyeken a döntőben szerepelnek.
A Gyöngyösi Alligátorok Vízilabda Club 2001. évben alakult. Azóta a 2022-es bajnoki évadig folyamatos résztvevője volt a ffi. OB/II.-es bajnokságnak. Az utánpótlás korosztály az egyesület fennállása sokadik alkalommal indul az országos kiírású Észak-keleti Liga Kupában, több korosztályban is.
Az egyesület az OB/II.-es bajnokságban a 2022/23-as szezontól már nem tudott kiállítani csapatot. Ezért nagy energiával az utánpótlás felé fordult és jelenleg 20 fős – egyre gyarapodó – utánpótlás bázissal bír, akik rendszeresen járnak edzésre. Az egyesület utánpótlás korú tagjai rendszeres résztvevői a korosztályos bajnokságnak (Észak- keleti Liga Kupa).
Napjainkban a labdarúgásban a várost a GYAK a megyei I. osztályban vagy az NB III-ban képviseli. az Energia SC Gyöngyös a megyei első osztályban szerepel.
A rendszerváltást követően jelentek meg a városban a labdarúgáshoz kötődő futsal és strandlabdarúgás sportágak. Mindkét versenysport országos meghonosításában és vezetésében jelentős szerepet játszottak városi és környékbeli sportvezetők (Oczella László, Juhász Péter). Futsalban 2008 és 2010 között a Gyöngyösi Futsal &Beach Soccer Klub az NB I-ben szerepelt. Ezt követően a sportág fejlődése anyagi téren nehézségekbe ütközött, aminek következményeként a GYFBSK felnőtt csapata visszalépett az NB I-es bajnokságtól, míg az utánpótlást 2010-ben az ENERGIA SC fogadta be, ezzel újra élesztve az egyesületet és a csapat azóta az NB-II mezőnyét erősíti. Strandlabdarúgásban sokszoros bajnoki helyezett, majd háromszoros magyar bajnok lett az Energia SC csapata, mely részt vett a Bajnokok Ligája küzdelmekben is. Mindkét sportág válogatott és korosztályos válogatottakkal is rendelkezik.
A kézilabdasport szinte eltűnt a rendszerváltás után a város életéből. Az utánpótlásneveléssel csak egy-két iskola foglalkozott, felnőtt szinten pedig csak a Főiskola versenyeztetett csapatot, ahol a jó szakmai munkának és a szponzorációnak köszönhetően a megyei I. osztályból NB II-be, majd NB I/B-be kerültek, amelyet megnyerve kivívták a jogot 2006-ban az NB I-es szereplésre. A klubban a felnőtt csapat mellett 14 fiú és 11 lány csapat versenyez, ebből 5 országos I. osztályban, több, a mint 300 fiatalt 26 edző irányít.
A Főiskola keretein belül női kézilabdacsapata is volt a városnak, a hölgyek az NB II-ben szerepeltek. 2009-ben megnyerték a bajnokságot és két szezont az NB I/B-ben játszottak. A 2009/10-es szezont III. helyen, a 2010/11-est II. helyen zárták. A kiváló eredmények ellenére azonban, az anyagi lehetőségek nem tették lehetővé a magasabb szintre kerülést.
A Honvéd Zalka SE színeiben Panyik János három téli olimpián is részt vett, addig napjainkra gyakorlatilag a Zalka SE többnyire gyöngyössolymosi versenyzőkre építve ér el kimagasló korosztályos eredményeket. Az egyesület eddig összesen 6 téli olimpián tudott indítani versenyzőket: 1992. Albertville Farkas László, Panyik János; 1994., Lillehammar Panyik János, 1998. Nagano Panyik János; 2012. Ifjúsági Téli olimpia Innsbruck Panyik Dávid, Bognár Zénó; 2014. Szocsi Szabó Milán; 2016. Lillehammer Herneczky Áron.
A VAMAV Lövész Sportklub több mint 68 éves sportlövői múlttal rendelkezik. Eredményes sportlövőink nem csak a múltban, de a jelenben is ott vannak. A felnőtt sportolók létszáma 35 fő. Az elmúlt 6 évben több országos bajnoki címmel erősítették Gyöngyös város hírnevét csapat és egyéni versenyszámokban. Az utánpótlás kérdése az elmúlt időszakban igen nagy kérdőjel volt, mivel a légfegyveres lőteret használhatatlannak minősítették. 2019-ben az EMMI a MSSZ és a város segítségével sikeresen felújításra került, így Heves vármegye egyetlen 15 lőállásos a mai technikai követelményeknek megfelelő teremlőtér segíti az utánpótlás nevelését. Az elmúlt három év során a nulláról indult és most elérte a 30 főt, ami egy jó, de nehéz irány kezdete. Az Országos Általános és Középiskolák Bajnokságain, illetve az Országos Diákolimpiákon több bajnoki és dobogós eredményekkel emelik a sportlövészet gyöngyösi hírnevét. Az ifjú sportolók több minősítő és rangsoroló versenyeken sikeresen részt vesznek.
Röplabdában férfi vonalon a felnőttek jelenleg NB II-ben szerepelnek. A női csapat utolsó NB II-es szereplése 1998-ban és 1999-ben volt. A 2017/18-as évadban a TAO támogatásnak köszönhetően 8 év kihagyás után újra sikerült elindítani egy NBII-es felnőtt férfi csapatot, valamint egy U19-es fiú csapatot az Országos Bajnokságban. A következő, 2018/19-es idényben már egy U13-as leány csapatot is neveztek a Magyar Röplabda Szövetség korosztályos bajnokságában. A 2019/20-as idényben tovább bővült az egyesület, a fentieken kívül egy újabb, U15-ös leány csapatot is indult az Országos Bajnokságban. A 2020/21-es idényben 4 utánpótlás és egy felnőtt csapat versenyeztetését tudták megoldani a Magyar Röplabda Szövetség korosztályos bajnokságaiban.
2021/22-es idényben szintet lépett az egyesület utánpótlás-nevelése a többek közt 3-szoros Magyar Bajnok és 3-szoros Magyar Kupa győztes Daniel Oravec utánpótlás vezetőedző szerződtetésével. A 2022/23-as szezonban már összesen 6 utánpótlás és egy felnőtt csapat versenyeztetését sikerült megoldani. A 2023/24-es idényben az egyesület elkezdte az U13-as korosztály kinevelését fiú és lány vonalon egyaránt. Az elmúlt években a folyamatos fejlődésnek köszönhetően a klubnak sikerült elérnie, hogy jelenleg több mint 140 gyerekkel dolgoznak napi szinten, akikkel megszerettették a sportágat.
Birkózásban szintén nincs már felnőtt versenyző, az utánpótlás a Sportiskola, majd a GYDSZSE színeiben versenyez számos korosztályos bajnoki helyezést érve el. Az ökölvívás – az egykori legeredményesebb sportágunk – mára visszaszorult utánpótlás szintre. A 90-es években még férfi, majd női vonalon is voltak versenyzőink. Ezt követően a GYAK, illetve a Sportiskola, majd újra a GYAK és a Nehézatlétikai Boksz Klub színeiben folyik eredményes utánpótlásnevelés, sok-sok értékes eredménnyel.
A tájékozódási futás megsokszorozta versenyzői számát. Ma már Magyar Bajnoki érmek, helyezések, jó nemzetközi eredmények jellemzik működésüket. Jelenleg 2 klub: a Gyöngyösi Tájfutó Klub, és a Mátra Tájékozódási Túraverseny és Természetjáró SE foglalkozik tájékozódási versenyzéssel.
A rendszerváltás előtt is eredményes küzdősportok közül a karate különböző szakágai telepedtek meg a városban. Nagy létszámú utánpótláskorú versenyzővel foglalkoznak. Eredményességüket jelzi számos korosztályos bajnoki cím, érem, diákolimpiai bajnokságok és helyezések.
Mátra Kempo SE: 70 fős tagság, országos és nemzetközi kempo versenyek, Kagami Ryú Harcművészet: 35 tag, International Budo Federation, női 1. hely, férfi 2. hely, Mátra Karate-do SE: 28 fős tagság, országos versenyek, WKF világkupa II. hely, Bendiák Kyokushinkai Közhasznú Karate Sc: 140 tag, 2023-ban országos diákolimpia 4 első, 2 második, 2 harmadik hely.
Új sportágként szép eredményeket tud felmutatni a triatlon. A sportág helyi képviselői a GYÖTRI színeiben versenyeznek. Innen indulva részben triatlonban (Kovács Zsófia), részben kerékpárban (Palotai testvérek) nemzetközi szinten is szép eredményeket értek el. Kovács Zsófia junior kategóriában Európa Bajnoki ezüstöt szerzett. 2014-ben a vegyes-váltó világbajnokságon csapatával harmadik helyet ért el, ugyanebben az évben főiskolai világbajnok lett. A tiszaújvárosi világkupán 2015-ben ezüstérmet szerzett, 2016-ban pedig a lisszaboni Európa-bajnokságon vegyes-váltóban és egyéniben harmadik helyet ért el. A londoni olimpián az 51. helyen ért célba. 2016. augusztusában a Riói olimpián a 24. helyezést érte el. A triatlon alapokon indulva egyre szélesebb a gyöngyösi kerékpárosok listája. Senior kategóriától a legfiatalabb korosztályos kategóriáig számos versenyt nyernek meg, vagy érnek el jó eredményeket. Csiszár Vivien az egyesületben kezdett triatlonozni, majd tereptriatlonban, terepduatlonban lett magyar bajnok. Később hegyifutásban remekelt, 2019-ben juniorként a SkyRunning VB-n 4. helyezést ért el. Azóta már többszörös korosztályos országos bajnok. Gyallai Soma, sokszoros korosztályos bajnok, és diákolimpiai versenyek győztese különböző sportágakban. Hét éven keresztül volt a sífutó és biatlon válogatott tagja, aki már juniorként is a felnőtt válogatott csapatban képviselte országunkat. Juhász Patrik hegyifutó válogatott, szintén az egyesületben nevelkedett, aki a tereptriatlon terepduatlon versenyeken és utcai futó versenyeken is sokszor győzedelmeskedett. Később ő is hegyifutásban lett korosztályos válogatott, jelenleg az MFSE sportolója. Gyallai Máté ígéretes triatlonista és középtávfutóként növekedett, sokszoros diákolimpiai és korosztályos országos bajnok. Sífutóként a Téli Ifjúsági Olimpiai Játékokon (YOG-Lillehammer), valamint korosztályos világbajnokságokon képviselte Magyarországot. Országos bajnoki címet szerzett a Gyötri szenior triatlon és duatlon csapata: Gyallai János, Szmolnik Zoltán, Kristály Róbert és Kiss Szabolcs összeállításban. 2024-ben az Év Csapata elismerést kapták Gyöngyös városban. Ez jó például szolgál az utánpótlás számára.
Gyöngyös város tenisz sportja 90 éves múltra tekint vissza. Az első versenyeket 1932-ben rendezték, az 1950-es évektől a városi tenisz megalapozója János Imre. 1959-ben a város központjában, a Batthyány téren 4 db vörös salakos teniszpálya épült és kezdte kinevelni a későbbi eredményes játékosokat, akik közül többen országos listán az első 10 között, valamint világranglistán (senior kategóriában Szekrényes Zsolt 1. hely) szerepeltek. A 2021-es esztendőben új tulajdonosi kör kezdte el a városi tenisz sport fellendítését, az újbóli országos bajnokságba történő indulással, valamint a történelmi helyszín, a Batthyány téri teniszpályák megújításával. A 2021. évben a városi csapat a GYÖNGY TSC az OB 3-as bajnokságban ezüstérmet szerzett, míg 2022. évben OB 2 és OB 3-as versenykiírásban szerepelt.
A rendszerváltás után többszáz utánpótláskorú gyermek és fiatal választotta az akrobatikus rock&roll-t és más akrobatikus táncokat. Ezek a fiatal versenyzők számtalan magyar bajnoki címet, helyezést értek el, hoztak el győzelmeket világkupa versenyekről, EB-kről és VB-kről (Fortuna Akrobatikus Tánc Sportegyesület, Black Jam Tánc Egyesület).
Ugyancsak a rendszerváltás után alakult meg Gyöngyösön az első rögbiklub, a Gyöngyösi Farkasok. Lelkes, kiváló munkájukat dicséri, hogy NB II-ben, majd a felső osztályban való szereplés után jobb szponzoráció esetén az I. osztályt is elérhették volna. Mára az egyesület gyakorlatilag megszűnt, több tagja budapesti csapatban folytatja a sportolást.
A város és a térség adottságait kihasználva élénknek mondható a turizmus és a természetjárás is. Több sportegyesület többszáz tagja túrázik rendszeresen (Kékes Turista Egyesület, Hanák Kolos Turista Egyesület). A Mátrában rendezett nagy teljesítménytúrákon 2-4000 versenyzővel is számolnak a helyi szervezők. (Kiss Péter Emléktúra, Téli Mátra Teljesítménytúra, Mátrahegy Teljesítménytúra, Mátrai Csillagok Éjszakai Túra, Decathlon Mátra Túra
Az Önkormányzat 2003. augusztus 1. napjával alapította meg a Gyöngyös Városi Sportiskolát (a továbbiakban: Sportiskola) – részben önálló gazdálkodási jogkörű intézményként – azzal a céllal, hogy a versenysport utánpótlás nevelése intézményes keretek között, az Önkormányzat finanszírozása és ellenőrzése mellett történjen. Feladatának tekintette a diáksport alapjainak kiszélesítését, és célul tűzte ki azt, hogy a lehető legtöbb fiatallal megismertesse és megszerettesse a rendszeres testmozgást. Feladata volt még a városi alsófokú diáksport támogatása, versenyeinek szervezése és lebonyolítása, illetve a városi tömegsport rendezvények szervezésének és lebonyolításának segítése. Fontosnak tartotta az Önkormányzattal, a szülőkkel, a sportági szakszövetségekkel, a médiával, a támogatókkal, más települések sportiskoláival, a Nemzeti Sport Intézettel, a Sportiskolák Országos Szövetségével, ill. sportszakmai szervezetekkel való kapcsolatok ápolását. Az alapító sportágak voltak: az atlétika, az ökölvívás, a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás, az úszás, majd később csatlakozott hozzá a röplabda és a birkózás.
A Sportiskola 2004-2011. év közötti működése alatt sportolóik 8 korosztályos országos bajnoki címet, 3 ezüst és 10 bronzérmet szereztek, labdajátékban két csapatuk országos korosztályos bajnoki címet nyert, három sportolója egy-két alkalommal korosztályos válogatottként lépett szorítóba ökölvívásban, kézilabdában 6 sportoló korosztályos válogatott kerettag volt.
Rendszeresen szervezett nyári sport napközit kézilabda, labdarúgás és röplabda sportágban hat-tizenkét éves gyermekek számára. Az öt csoport a Kálváriaparti Általános Iskola és Sportiskolában – a város sportlétesítményeit is használva – három héten át napközis rendszerben 90-100 gyermeknek adott tartalmas szünidei elfoglaltságot.
A Sportiskolában fontos szerepet kapott a Szülők Tanácsának szervezete, mivel az intézmény minden – szakmai, versenyeztetési, nevelési és közösségformáló elképzelése – a szülők nélkül nem tudott volna megvalósulni. A szülők nagy szerepet vállaltak ugyanis a szervezésben, a versenyeztetésben, illetve a rendezvények, összejövetelek, külföldi tornák és országos szintű rendezvények szervezésének, lebonyolításának segítésében. A Szülők Tanácsa kezdeményezésére hagyománnyá váló, nagy létszámú Sportiskolai Bál került minden évben megrendezésre, melynek a bevételét a gyermekek hazai és külföldi tornákon történő részvételére fordítottak.
Nyolcéves működése alatt a Sportiskola folyamatosan fejlődött, a gyermeklétszám fokozatosan emelkedett, a szakosztályok száma növekedett. A közoktatási intézmények, a Kálváriaparti Általános Iskola és a József Attila Szakközépiskola, mint közoktatási típusú sportiskola és a Sportiskola között hatékony munkamegosztás alakult ki: az előbbiek biztosították a tömegsport jellegű foglalkozásokat, illetve a tehetségek elsődleges szűrését, a Sportiskola pedig a lehetőséget a magasabb szintű, szervezett keretek között folytatható sporttevékenységet és versenyeztetést – megalapozva ezzel az utánpótlás nevelést.
A sokéves következetes munkának kézzel fogható eredményei voltak például a felnőttek sportjában 2011-ben: a GYAK labdarúgó szakosztályának felnőtt keretében kilenc játékos szerepelt, akik korábban még a Sportiskolában ismerkedtek meg a labdarúgással; az akkori NB I/B. felnőtt kézilabda csapatban három fő, míg az NB II.-es felnőtt csapat tagjai valamennyien a Sportiskola saját nevelésű játékosai voltak.
A megszűnt önkormányzati sportintézmény előbb részletezett eredményessége is igazolja, hogy a Sportiskola, mint sportfeladatokat ellátó intézmény a működése során a város utánpótlás nevelésének bázisa volt. A gyermekek és a szülők támogatták az intézmény szakmai elképzeléseit, illetve a város gyermekkorú lakosainak sportolási igénye növekedett.
Napjainkban az Önkormányzatnak a városban működő több mint ötven sportegyesületről, szervezetről és szövetségről van tudomása, amelyekben több ezren sportolnak. Gyöngyösön nagyon sokrétű és eredményes sportélet folyik, így a labdarúgástól a kézilabdáig, a karatétól és az úszásig megtalálhatók a közkedvelt sportágak, és ez a színes paletta évről évre gazdagodik.
Keress minket, és kérd személyre szabott ajánlatunkat már ma!
3200 Gyöngyös, Kiss Péter utca 2. – jupe@gyongyosisportfolio.hu




3200 Gyöngyös, Kiss Péter utca 2.
Sportfólió Kft. iroda: 37/789-362
Kézilabda Klub iroda: 37/300-375
jupe@gyongyosisportfolio.hu
Minden nap 8:00-22:00 (programtól függően változhat)